Iskolánk 1988. szeptember 1-jén kezdte meg mûködését négy elsõ osztállyal, Donázy István igazgató vezetésével. A négy elsõ osztályból két osztály közlekedési ( gépjármû üzemi ágazat), két osztály közgazdasági (számviteli gazdálkodási ágazat) szakmacsoporttal indult.
1989 szeptemberétõl a Közlekedési Minisztériumtól engedélyt kaptunk a számviteli számítástechnikai alkalmazói kísérleti ágazat indítására, melynek tantervét, óratervét az iskolánk nevelõtestülete dolgozta ki. Ekkor az iskolánk neve: Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola.
1990-ben vette fel iskolánk a nagy Erdélyi fejedelem Bethlen Gábor nevét.
Tanulóink, ezekben az években érettségi-képesítõ bizonyítványt, a közlekedési osztályok tanulói a 13. évfolyam elvégzése után technikusi bizonyítványt kaptak.
Az ország gazdasági, társadalmi szerkezetében végbemenõ változásokat, illetve az ezekbõl következõ piaci igényeket figyelembe véve 1991-ben - szintén kísérleti képzés keretében - az országban elsõként új szakot indítottunk; belföldi és nemzetközi szállítmányozói szak néven.
Ebben a felállásban tanítottunk egészen 1998-ig, amikor megszûnt - országosan is - a számviteli, gazdálkodási ágazat illetve a számviteli számítástechnikai alkalmazói kísérleti képzésünket is befejeztük. Új képzési struktúrát alakítottunk ki; szakközépiskolánk egyértelmûen érettségi elõtti képzésre (9-12- évfolyamra) és érettségi utáni szakképzésre (13-14. évfolyam) tagolódott.
Az érettségi elõtti képzésünk a világbanki képzés keretében - a továbbiakban is - közlekedési és közgazdasági szakmai alapozással mûködött, késõbb lényeges változás nélkül, a kerettanterv alapján tagolódott a fenti két szakmai területre.
2004-ben az érettségi elõtti képzésünk a nyelvi elõkészítõ osztály indításával gazdagodott.
1998-ban a keszthelyi Georgikon Mezõgazdaságtudományi Egyetemmel közösen kidolgoztuk az elsõ kétéves érettségi utáni felsõfokú szakmai képzésünk központi programját, informatikai statisztikus és gazdasági tervezõ szak néven. Ez a képzésünk - akkreditálás után - a keszthelyi egyetemmel kötött együttmûködési szerzõdés alapján ma is iskolánk egyik sikeres, rangos képzése.
A közlekedési szakmacsoportban is új emelt szintû szakmát indítottunk 2001-ben nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser szak néven, illetve 2001-ben a kétéves középszintû közlekedés-üzemviteli szállítmányozási technikus képzésünket.
2004-ben a közgazdasági képzésünket egyéves pénzügyi -számviteli ügyintézõ középszintû szakképzéssel korszerûsítettük, majd a 2005/2006-os tanévtõl az egyéves marketing és reklámügyintézõ szakunk is sikeresen mûködik.
2007. júliusától iskolánk jogutódja lett a Pestújhelyen 1925 óta mûködõ Petõfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnáziumnak. Az intézmény az első évben két telephelyen mûködött. 2008 szeptembertõl csak az Árendás közben folytatjuk az oktatást Az összevonás eredményeként szakmai kínálatunk az ügyviteli szakmacsoporttal bővült
2008. szeptemberétõl képzési szerkezetünk is átalakult. Tanulóink az érettségi vizsga letételéig tanultak iskolánkban, utána szakképzésre a Térségi Integrált Szakképzõ Központokban volt lehetõségük.
2011-ben iskolánknak megszünt a gazdasági önnállósága, több iskolával közös gazdasági szervezet látta el a gazdasági feladatokat.
2013. január 1-től fenntartónk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) volt. Ez év szeptemberétől ismét indíthattunk szakképző osztályokat, közlekedési és közgazdasági ágazaton.
2015. július 1-től a szakközépiskolák közös fenntartója a Nemzetgazdasági Minisztérium által alapított Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum.
2016. szeptember 1-től Iskolánk fenntartója az Innovációs és Technológiai Minisztértium. Iskolánk neve Budapesti Gépészeti SZC Bethlen Gábor Szakgimnáziumára változott.
2020. július 1-től iskolánk neve Budapesti Gépészeti SZC Bethlen Gábor Technikumra változott.
2022. augusztus 1-től az iskola fenntartója a Milton Friedman Egyetem. Az iskola neve Bethlen Gábor Technikumra változott.
Iskolánk névadója
Bethlen Gábor Marosillyén született fõnemesi családban. A Bethlen família a XVII. sz. elején jelent meg az erdélyi politikában. Amajdani fejedelem apja székely elõkelõ, erdélyi tanácsúr; Hlye várát katonai szolgálataiért kapta Báthori Istvántól. Az ifjú Bethlen Gábor is a Báthoriak szolgálatába lépett - 13 éves korában került a gyulafehérvári fejedelmi udvarba, és Báthori Zsigmond mellett kezdte meg katonai pályafutását.
Korán felismerte, hogy Erdély végsõ pusztulását a Habsburgok és a törökök közötti ügyesen taktikázó, szövetségi politikával lehet megakadályozni. Bethlen Gábor támogatta Báthori Istán politikáját, s a fejedelem hûségéért Hunyad megye grófjává emelte.
Pályájának csúcsára 1613-ban érkezett, amikor Kolozsvárott az erdélyi országgyûlés fejedelemmé választotta. Bethlen következetesen törekedett a hatalom megtartására, Erdélyország felvirágoztatására - de uralkodása során nem élt vissza a hatalommal. Bethlennél az uralkodói dilettantizmust a fejedelmi szakértelem váltotta fel. A cél nélkül hatalmaskodó nagyúr helyett a hatalom tudatos építûje ült 16 évre a fejedelmi székbe.
Központosított államszervezet kiépítésére törekedett. Törökbarát politikát folytatott, de azt Erdély szuverenitása érdekében alakította. A fejedelem a rend és a megfontolt józanság politikusává vált. Feljegyezték róla, hogy "mindenhez ért és mindent kedvel csinál. Tud bánni az emberekkel, akár egyel-egyel áll szembe személyesen, akár felhívásokkal mozgósít sokakat. A mindenre alkalmasság tehetségének talán legszembetûnõbb oldala."
Állandó hadseregével részt vett a nagy európai fegyveres konfliktusokban. Csatlakozott az európai fejedelmek Protestáns Ligájához, és a 30 éves háborúban a legendás Wallenstein csapatait is visszavonulásra késztette.
Gyulafehérvári udvara a kor szellemi életének központjává vált. Uralkodása alatt virágzott a magyar nyelvû protestáns irodalom. Fejedelmi akadémiát létesített, törvénybe foglalta a jobbágyfiak szabad iskolalátogatási jogát. Letelepítette a németalföldi anabaptistákat - õk honosították meg késõbb az un. habán kerámiát.
A "nagy fejedelem" halála után úgy kesergett siratóénekében egy ismeretlen XVII sz.-i poéta,
"Ügyefogyottak, Vagy kárvallottnak Élõ gyámolltója, A szegény községnek, Robotos népeknek Kegyes vidámítója, Egyházi szolgáknak Egyetlenegy dajkája, Rongyos skoláinknak, Tanuló ifjaknak Kegyelmes patrónusa..."
Bethlen Gábor gazdaságpolitikája
Az erdélyi gazdasági káoszban erõs kézzel és rövid idõ alatt rendet teremtett. A kor legmodernebb - merkantilista - gazdasági elméleteit sikeresen átültette a gyakorlatba. Az európai piacokon keresett termékekkel állami monopóliumot vezetett be.
Gondja volt az ipari fejlesztésre is. Külföldi mesterembereket telepített az országba. A felvidéki bányavárosokból az erdélyi bányamûvelés színvonalának emelésére bányászokat hozatott. Gazdasági szervezõmunkája eredményeként hallatlanul megnõttek a fejedelemség bevételei - jövedelme félmillió arany körül mozgott. Ennek jó részét az állandó hadsereg fenntartására fordította. Bethlen támogatta bevételeibõl a társadalom középrétegeit, védelmezte a jobbágyokat is. A mezõvárosoknak egész sor kiváltságot adott.
